Bakonysz�cs: k�zs�g Veszpr�m megy�ben, a P�pai kist�rs�gben.

Fekv�se:

A Bakonyalj�n fekszik, a legk�zelebbi v�ros P�pa (16 km).

 T�rt�nete

Bakonyalj�n, gy�ny�r� k�rnyezetben telep�lt, erd�k hat�rolta, f� k�zleked�si (P�pa-Zirc �sszek�t�) �tvonalhoz k�zeli, m�gis csendes telep�l�s. A k�zs�g a m�ltban is Veszpr�m megy�hez �s a p�pai j�r�shoz tartozott, k�zigazgat�silag ma is e megy�hez �s v�rosk�rny�khez kapcsol�dik. A II. vil�gh�bor� ut�n Feny�f�-Bakonykopp�ny-Sz�cs ter�leten k�rjegyz�s�gi sz�khely, majd 1962-ig �n�ll� tan�ccsal rendelkezett, k�s�bb Ugod sz�khely� k�z�s tan�cshoz tartozott m�sik n�gy k�zs�ggel egy�tt, 1990-t�l ism�t k�rjegyz�s�gi sz�khely, Bakonykopp�ny k�zs�gre is kiterjed� illet�kess�ggel. A telep�l�sen 1989 �ta m�k�dik a Daganatos Betegek Rehabilit�ci�s Lelki Otthona.  Az int�zm�ny orsz�gos hat�k�rrel v�gzi daganatos �s m�s kr�nikus betegs�gben szenved� betegek lelki meger�s�t�s�t. Mai, alig 400 f�s lakoss�g�hoz m�rten nagy hat�r�hoz tartozik a Bakony legmagasabb pontja, a 709 m magas K�ris-hegy �s oldal�ban a kora �rp�d-kor �ta ismert, jelenleg is kedvelt kir�ndul�hely, az Odvask�-barlang, d�li-d�lnyugati hat�r�ban, a Gerence-patak partj�n, mint k�lter�leti lakott hely l�tezik Husz�rokel�puszta, amelynek Bakonysz�csh�z tartoz� r�sz�n az �lland� lakosok sz�ma 8 f�. A k�zs�ghat�r d�li �s �szaki v�ge k�z�tti szintk�l�nbs�g csaknem 500 m�ter.Sz�cs k�zs�g – 1954-t�l: Bakonysz�cs – az oklevelek szerint a honfoglal�s idej�ben ker�lt a Kopp�ny-nemzets�g birtok�ba. Egyes forr�sok a falu K�lv�ri�j�nak k�zponti r�sz�t Kopp�ny vez�r kor�b�l sz�rmaz�nak tekintik. Nev�nek eredet�r�l – melyet 1249-ben eml�tenek el�sz�r Swich alakban – megoszlanak a v�lem�nyek: egyesek nemzets�gn�vb�l eredeztetik, m�g m�sok szerint a k�z�pkorban a lakoss�g t�bbs�ge az ugodi v�rat l�tta el sz�csipari term�kekkel. El�bb krakk�i v�rjobb�gyok, majd a (bakony)b�li ap�ts�g, ezut�n hossz� peresked�st k�vet�en az ugodi uradalom birtoka, a XV. sz�zad v�g�n a bakonyb�li egyh�zi b�r� lakhelye. Hat�r�ban, a r�gebben Bakony�jv�r-hegynek nevezett r�szen m�g a m�lt sz�zad elej�n l�that�ak voltak a Podmaniczky-csal�d k�z�pkori rabl�v�r�nak nyomai.A k�zs�g a t�r�k h�dolts�g elej�n, 1544-ben eln�ptelenedett, �jratelep�t�se a f�ldes�ri, gr. Esterh�zy-csal�d �ltal 1736-37-ben t�rt�nt meg, n�metajk� lakosokkal, akik bajorok, w�rttenbergiek, osztr�kok, a morva �s cseh ter�letr�l sz�rmaz� n�metek �s eln�metesedett horv�tok k�z�l ker�ltek ki. A falu els�sorban f�ldm�vel�sb�l �lt, �m t�bben dolgoztak a K�ris-hegy oldal�ban a XIX. sz�zad k�zep�ig m�k�d�tt,  j� min�s�g� v�r�s m�rv�nyt ad� k�b�ny�ban is, amelynek anyag�b�l k�sz�lt a helyi r�mai katolikus templom t�bb k�faragv�nya, a K�lv�ria-k�polna el�tti kereszt talapzata, �s a gr�f Esterh�zyak p�pai V�rkast�lya udvar�nak bej�rat�t �rz� k�t oroszl�nszobor.A m�sodik vil�gh�bor� ut�n s�lyos v�rvesztes�g �rte a k�z�ss�get, amikor a lakoss�g t�bb, mint egyharmad r�sz�t N�metorsz�gba kitelep�tett�k. A mai k�zs�gi c�mer der�kba t�rt k�risf�ja eml�keztet erre, m�g az abb�l n�v� z�ld �gacska az �jrakezd�st, a bele nem t�r�d�st, valamint a sz�l�f�ldj�ket szint�n elvesztett, felvid�ki, Garam-vid�ki magyarok idetelep�l�s�t jelk�pezi. A t�rt�nelmi folytonoss�gra utal a c�mer als� r�sz�n a m�g romos �llapotot mutat� k�lv�ria-k�polna k�pe.A k�zs�g r�mai katolikus templom�t Esterh�zy K�roly egri p�sp�k �p�tette 1786-ban, 1789-ben festette a „M�ria mennybemenetele” c. k�pet Husz�r Ferenc egri m�v�sz. Eml�t�st �rdemel a faragott, n�pies copf st�lus� sekrestyeszekr�ny. A sz�sz�k, a mell�kolt�rok �s a cib�rum klasszicista, a mell�kolt�rok Szent Fl�ri�nt �s Szent Sebesty�nt �br�zolj�k. A templom el�tt a k�t vil�gh�bor� �ldozatainak eml�km�ve �ll. Az 1787-b�l val� k�sei barokk pl�b�niah�z a templommal �tellenben tal�lhat�, utcai homlokzat�t liz�ri�k tagolj�k, udvari homlokzat�n befalazott �rk�d�vek tal�lhat�k.

 Nevezetess�gei

• K�lv�riak�polna, 2002-ben fel�j�tva.
• Pl�b�niah�z: k�s� barokk st�lusban �p�lt 1787-ben, jelenleg rehabilit�ci�s otthon.
• R�mai katolikus templom (Nagyboldogasszony): Esterh�zy K�roly, a k�s�bbi egri p�sp�k �p�ttette 1787-ban.

Bakonysz�cs c�mere
R�gi�	K�z�p-Dun�nt�l
Megye	Veszpr�m
Kist�rs�g	P�pai
Rang	k�zs�g
Ter�let	35,21 km²
N�pess�g
�sszesen: 376 f� (2001) N�ps�r�s�g: 10,68 f�/km²
Ir�ny�t�sz�m	8572
K�rzeth�v�sz�m	89