Fekvése:
A Bakonyalján fekszik, a legközelebbi város Pápa (16 km).
Története
Bakonyalján, gyönyörű környezetben települt, erdők határolta, fő közlekedési (Pápa-Zirc összekötő) útvonalhoz közeli, mégis csendes település. A község a múltban is Veszprém megyéhez és a pápai járáshoz tartozott, közigazgatásilag ma is e megyéhez és városkörnyékhez kapcsolódik. A II. világháború után Fenyőfő-Bakonykoppány-Szücs területen körjegyzőségi székhely, majd 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett, később Ugod székhelyű közös tanácshoz tartozott másik négy községgel együtt, 1990-től ismét körjegyzőségi székhely, Bakonykoppány községre is kiterjedő illetékességgel. A településen 1989 óta működik a Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona. Az intézmény országos hatókörrel végzi daganatos és más krónikus betegségben szenvedő betegek lelki megerősítését. Mai, alig 400 fős lakosságához mérten nagy határához tartozik a Bakony legmagasabb pontja, a 709 m magas Kőris-hegy és oldalában a kora Árpád-kor óta ismert, jelenleg is kedvelt kirándulóhely, az Odvaskő-barlang, déli-délnyugati határában, a Gerence-patak partján, mint külterületi lakott hely létezik Huszárokelőpuszta, amelynek Bakonyszücshöz tartozó részén az állandó lakosok száma 8 fő. A községhatár déli és északi vége közötti szintkülönbség csaknem 500 méter.Szücs község – 1954-től: Bakonyszücs – az oklevelek szerint a honfoglalás idejében került a Koppány-nemzetség birtokába. Egyes források a falu Kálváriájának központi részét Koppány vezér korából származónak tekintik. Nevének eredetéről – melyet 1249-ben említenek először Swich alakban – megoszlanak a vélemények: egyesek nemzetségnévből eredeztetik, míg mások szerint a középkorban a lakosság többsége az ugodi várat látta el szücsipari termékekkel. Előbb krakkói várjobbágyok, majd a (bakony)béli apátság, ezután hosszú pereskedést követően az ugodi uradalom birtoka, a XV. század végén a bakonybéli egyházi bíró lakhelye. Határában, a régebben Bakonyújvár-hegynek nevezett részen még a múlt század elején láthatóak voltak a Podmaniczky-család középkori rablóvárának nyomai.A község a török hódoltság elején, 1544-ben elnéptelenedett, újratelepítése a földesúri, gr. Esterházy-család által 1736-37-ben történt meg, németajkú lakosokkal, akik bajorok, württenbergiek, osztrákok, a morva és cseh területről származó németek és elnémetesedett horvátok közül kerültek ki. A falu elsősorban földművelésből élt, ám többen dolgoztak a Kőris-hegy oldalában a XIX. század közepéig működött, jó minőségű vörös márványt adó kőbányában is, amelynek anyagából készült a helyi római katolikus templom több kőfaragványa, a Kálvária-kápolna előtti kereszt talapzata, és a gróf Esterházyak pápai Várkastélya udvarának bejáratát őrző két oroszlánszobor.A második világháború után súlyos vérveszteség érte a közösséget, amikor a lakosság több, mint egyharmad részét Németországba kitelepítették. A mai községi címer derékba tört kőrisfája emlékeztet erre, míg az abból növő zöld ágacska az újrakezdést, a bele nem törődést, valamint a szülőföldjüket szintén elvesztett, felvidéki, Garam-vidéki magyarok idetelepülését jelképezi. A történelmi folytonosságra utal a címer alsó részén a még romos állapotot mutató kálvária-kápolna képe.A község római katolikus templomát Esterházy Károly egri püspök építette 1786-ban, 1789-ben festette a „Mária mennybemenetele” c. képet Huszár Ferenc egri művész. Említést érdemel a faragott, népies copf stílusú sekrestyeszekrény. A szószék, a mellékoltárok és a cibórum klasszicista, a mellékoltárok Szent Flóriánt és Szent Sebestyént ábrázolják. A templom előtt a két világháború áldozatainak emlékműve áll. Az 1787-ből való kései barokk plébániaház a templommal átellenben található, utcai homlokzatát lizériák tagolják, udvari homlokzatán befalazott árkádívek találhatók.
Nevezetességei
- Kálváriakápolna, 2002-ben felújítva.
- Plébániaház: késő barokk stílusban épült 1787-ben, jelenleg rehabilitációs otthon.
- Római katolikus templom (Nagyboldogasszony): Esterházy Károly, a későbbi egri püspök építtette 1787-ban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
